KINIZSI Pál (? – Szent-Kelemen, 1494. nov. 24.) hadvezér. Elõször 1467-ben találkozni nevével, amikor Máramaros megye fõispánja. A hagyomány szerint Bihar vármegyei molnár fia, aki Magyar Balázs egyik alvezéreként tûnt fel 1468-ban a morvaországi hadjáratban. 1472-ben hûségéért kapta Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. 1478-ban pálosokat telepített Vázsonyba, számukra kolostort és templomot építtetett. 1480 körül vette feleségül Magyar Balázs lányát, Benignát. 1480-ban Somló várát is megkapta. Elsõ nagy gyõzelmét Báthori Istvánnal együtt, 1479. október 13-án, Kenyérmezõnél aratta a török felett. 1481-ben Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrõnél gyõzött. Mátyás halála után Corvin János ellen fordult, Ulászló mellé állt. 1492-ben megsemmisítette a fekete sereget.



Élete végén ismét a török ellen harcolt, 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól, betört Szerbiába és Bulgáriába. Szendrõ ostrománál halt meg. Kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli ereje és sorozatos gyõzelmei alapján szinte mondai alakká vált nemzeti hõs lett. Feltételezések szerint Nagyvázsonyban temették el. A Vár kápolnájában látható a szépen faragott szarkofágja, amelyben holttestét, az általa alapított pálos kolostorban helyezték el. 1708-ban kincskeresõk dúlták fel sírját, megtalálták sodrony páncélingét, sisakját és kétélû pallosát, amelyek késõbb a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. A Vár elõtti téren bronz lovas szobra, Szabó Iván alkotása áll, a Kinizsi és a Vár utca sarkán pedig tábla õrzi emlékét. Sírköve a budai Vármúzeumban, páncélinge és kardja a Nemzeti Múzeumban van. Somlón a Kinizsi-szikla õrzi emlékét.